top of page
Streamers

3. IDŐSÁV

10:30-11:00

„A MAGYAR AUTÓIPAR EURÓPA SZILÍCIUM-VÖLGYE” – BESZÉLGETÉS A MAGYARORSZÁGI BOSCH CSOPORT VEZETŐJÉVEL

INTERJÚ

2021 óta István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése és 7 év tudományos munka után 2004-ben az üzleti szektorban, a magyarországi Bosch csoport projektmérnökeként helyezkedett el. Itt villámgyorsan ívelt fel a karrierje, és ma már több mint 23 000 munkavállalóért felel a régióban, köztük többezer fejlesztőmérnök munkáját irányítja Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. A hazánkban több mint 18.300 munkavállalót foglalkoztató Bosch csoport megkerülhetetlen szereplő a jövőt alakító technológiák megalkotásában, legyen szó autózásról, mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekről vagy a jövő gyárairól.

Szászi-István_edited.jpg

DR. SZÁSZI ISTVÁN

a Bosch csoport vezetője
Magyarországon és az Adria régióban

Dr. Szászi István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, a Közép- és Kelet-Európai Kutatás Fejlesztési Klaszter (Middle and Eastern European Engineering Cluster) vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az egyetem tanársegédje, majd adjunktusa lett. Tudományos karrierjét 2004-ben az üzleti szektorban folytatta a magyarországi Bosch csoport projektmérnökeként. Vezetői pályafutása Reutlingenben indult, majd a járműirányítási rendszerekkel foglalkozó fejlesztési osztály vezetője lett a Budapesti Fejlesztési Központban. Egy újabb németországi kiküldetést követően 2018-ban átvette a budapesti telephely autóipari elektronika fejlesztési divízió irányítását. 2019-től a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, 2021. óta pedig a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Vezetői mentorprogramokban vállal szerepet, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a BME címzetes egyetemi docense. 2022. óta a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja. Célja, az egyetemi, akadémiai szféra, az ipari szereplők összekapcsolása, egy olyan innovációs ökoszisztéma létrehozása, amelyben a résztvevők közösen formálják a jövőt, jelentősen hozzájárulva a közjóhoz.

MIÉRT NEM MOST ÉRDEMES KÜLFÖLDRE MENNI?

ELŐADÁS

Nagyon sok magyar középiskolás diák álma, hogy nyugati egyetemen tanuljon tovább. A honi közeggel kapcsolatos tapasztalataik fényében ez maximálisan érthető is. Annál szomorúbb viszont, hogy másoktól szinte semmi segítséget nem kapnak abban, hogy ezt az álmot józanul mérlegeljék. Mintha mindenki készpénznek venné, hogy a külföldi továbbtanulásnak csak előnyei vannak.
Ez azonban badarság. Félreértés ne essék, aki meg tudja oldani, az mindenképpen tanuljon külföldi egyetemen, és lehetőleg szerezzen diplomát is onnan. De nagyon nem mindegy, hogy mikor és milyet.

ORBÁN KRISZTIÁN

az Oriens vállalatcsoport tulajdonos-vezérigazgatója

Orbán Krisztián a Corvinuson, a Massachusetts Institute of Technology-n és a Fletcher School of Law and Diplomacy-n szerzett mester fokozatokat. Krisztián az Oriens ipari holding alapítója. Az Oriens Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Németországban tulajdonol vállalatokat, amelyek összesen 3000 munkavállalót foglalkoztatnak és
500 millió euró árbevételt termelnek évente.

Krisztian Orban_edited.jpg

MIT CSINÁL EGY TEREPVIROLÓGUS?

ELŐADÁS

A COVID-19 pandémia is megmutatta, hogy mennyire fontos a felkészülés a zoonótikus, vagyis állatról emberre terjedő kórokozók által okozott járványokra. Az előadás keretében bepillantást kaphattok a Virológiai Nemzeti Laboratórium Járványmegelőzési és vizsgálati kutatócsoportjának életébe. Csapatunkkal azon dolgozunk, hogy új virális kórokozókat fedezzünk fel, és azokat minél alaposabban megismerjük, hogy a jövő járványai ne érjenek bennünket felkészületlenül. A legmodernebb molekuláris biológiai eszközöket használjuk kutatási kérdéseink megválaszolására, olyan új módszereket fejlesztünk, melyekkel akár néhány óra alatt, a terepen is képesek vagyunk a vírusok teljes genetikai kódjának meghatározására. Nem csak Európában, hanem a trópusokon is végzünk kutatómunkát, az előadás során ezekről az izgalmas expedíciókról is láthattok egy rövid összefoglalót.

Görföl-Tamás_edited.jpg

DR. GÖRFÖL TAMÁS TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS

Virológiai Nemzeti Laboratórium, Pécsi Tudományegyetem

Gyerekkora óta érdekli a természet. Kezdetben természetvédelmi őr szeretett volna lenni, ezért a Kaposvári Egyetem természetvédelmi mérnök szakán, majd - a zoológiai és virológiai kutatás iránti érdeklődésének erősödése miatt - az Állatorvostudományi Egyetem biológus mesterszakán végzett. Az Állatorvostudományi Egyetem doktori iskolájában kapott PhD oklevelet. Előbb zoológusként, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében dolgozott, mint kurátor, majd 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium tudományos munkatársa lett.

ŰRMÉRNÖKÖK AZ ŰRIPARBAN

INTERJÚ

Menő érzés szkafanderben egy űrsétát végrehajtani, de az űrkutatás és űrtevékenység nem csak az űrhajósok számára tartogat érdekességeket. Mérnökök, informatikusok, fizikusok, biológusok, orvosok, pszichológusok, jogászok, művészek, divattervezők - s még lehetne sorolni azon foglalkozásokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a világűrhöz.

ARNÓCZ ISTVÁN FŐTITKÁR, ÜGYVEZETŐ

Magyar Asztronautikai Társaság, Space Apps Kft.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen szerzett Közlekedésmérnök diplomát. Marketing és Alkalmazott térinformatikai tanulmányokat végzett.

Istvan_Arnocz.jpg

DR. BACSÁRDI LÁSZLÓ EGYETEMI DOCENS, ŰRMÉRNÖK SZAKFELELŐS

BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnökinformatikus, aki nagyon régóta foglalkozik űrkutatással, és jelenleg az űrmérnök mesterszak szakfelelőse

bacsardi_portre.jpg

ÚTMUTATÓ A VILÁG LEGJOBB EGYETEMEIHEZ.
MI KELL AHHOZ, HOGY FELVEGYENEK?

ELŐADÁS

A magyar középiskolákból számos tehetséges és kompetens diák kerül ki évről évre. Sokan közülük azonban nem merik vállalni a felvételit a világ élvonalába tartozó egyetemekre. Ennek a döntésnek gyakran nem csupán anyagi okai vannak. Az önbizalomhiány, a rossz sztereotípiák és az általános információhiány is komoly szerepet játszanak abban, hogy fel se merüljön bennük egy felvételi vagy egy ösztöndíj pályázat megírása.

Ebben az előadásban 13 év tapasztalatát összegyűjtve igyekszünk rávilágítani olyan kulcsfontosságú tényezőkre, amelyek elengedhetetlenek nemcsak a sikeres felvételihez, de az egyetem sikeres elvégzéséhez egyaránt. Célunk, hogy segítsünk lebontani az önbizalomhiányt, eloszlassuk a téves sztereotípiákat és kitöltsük az információhiányt. Ezáltal szeretnénk ösztönözni a diákokat arra, hogy merjenek nagyot álmodni és akár olyan célokat is kitűzni maguk elé, melyek az előadásban megfogalmazott útmutatás nélkül irreálisnak vagy teljesen elérhetetlennek tűnhetnek.

NÁSZTOR PÉTER

A Milestone Intézet diáktoborzási és adománygyűjtési vezetője, mentora és oktatója

Násztor Péter a Magyar Táncmûvészeti Egyetemen Nétánc és Színházi Tánc szakán kezdte felsõoktatási tanulmányait, majd spanyol-angol szakon végzett az ELTE-n. Középiskolásként egy évet töltött cserediákként Argentínában. Késõbb angol-, spanyol- és magyartanítással, táncoktatással és diákcsere programok szervezésével foglalkozott Magyarországon, Argentínában, Paraguayban, Brazíliában és Bolíviában. Figyelmének központjában az nem-formális oktatás áll, azon belül is a Krashen-féle nyelvelsajátítás, a kognitív pszichológia és nyelvészet, valamint a nyilvános beszéd fejlesztés. Utóbbit õ maga is gyakorolja TEDx konferenciákon, Toastmasterként és a YFU önkénteseként. Ezt a szenvedélyét a diákoknak is igyekszik átadni, ezért hozta létre Közép-Európa elsõ Gavel Clubját a Toastmasters International programjának keretei között. Jelenleg Péter a Milestone Intézet diáktoborzási és adománygyűjtési vezetője. Az ő dolga, hogy megtalálja azokat a tehetséges és ambiciózus diákokat, akikben megvan a potenciál ahhoz, hogy a világ legjobb egyetemein tanuljanak tovább, és ha szükséges, előteremtse a támogatásukhoz szükséges anyagi hátteret.

Nasztor_Peter_edited.jpg

IVANOVICS ÁDÁM DIÁKTOBORZÁSI KOORDINÁTOR

Milestone Intézet

A korábbi pályaválasztási tanácsadóm a mostani munkahelyem :)

Ivanovics Ádám_Milestone.jpg

A JÖVŐ ZENÉJE MOST SZÜLETIK

ELŐADÁS

Atish a Supersize Recording Stúdió egyik alapítója és vezetője. 1999 óta foglalkozik zenével a Subscribe zenekar dalszerzője és gitárosaként. Az elmúlt 20 év alatt lehetősége volt megtapasztalni milyen eljutni a foglaltházas kis klubbuliktól a fesztivál nagyszínpadokig, és megosztani a színpadot kedvenc zenekaraival, akik miatt gitárt ragadott kissrácként.
Hangtechnikai tanulmányait az Oktopus Multimédia Intézetben végezte 2006-ban, majd a Parkplatz Stúdióban helyezkedett el mint hangmérnök. A Supersize Recording (2010) megalakulása óta a legkülönbözőbb zenei stílusokban dolgozik a jazz-től a pop-on át a metálig a műfajok kiváló hazai és külföldi képviselőivel (Al Di Meola, Maclemore, Philip Lawrence/Bruno Mars).
2014 óta a stúdió vezetését és kommunikácóját is Ő látja el.

Horváth Attila_edited.png

HORVÁTH ATTILA

SuperSize Recording

Horváth Attila a Supersize Recording hangstúdió vezetője, társtulajdonosa és hangmérnőke, illetve a Fonogram - díjas Subscribe zenekar alapító tagja és dalszerzője.
Az elmúlt 20 évben a zenei szakmában elhivatott és aktív jelenlétének köszönhetően széleskörű rálátással rendelkezik mind a zeneszerzés, produceri munka, mind a felvétel és hang utómunka téren. Hajós András Dalfutár című műsorában, a kezdetektől fogva a felvételekért és az utómunkáért (mixing/mastering) felelős hangmérnökként van jelen. A SuperSize Recordingban idén nyáron történt történt fejlesztésnek köszönhetően elkészült az országban egyedülálló 7.2.4.-es Dolby Atmos hangrendszer, és ezzel egy időben megalapította az ASH SOUND-ot melynek keretében oktatással is foglalkozik. A tematikus Workshopokon a résztvevők megismerhetik a hangstúdiók felépítését, a klasszikus stúdió berendezéseket, bepillantást nyerhetnek zenekari felvételebe és utómunkába, illetve megtapasztalhatják a jövő zene fogyasztását nagyban meghatározó új Dolby Atmos technológiában rejlő lehetőségeket, melyben a 3 dimenziós térhangzás körülöleli a hallgatót.

IPAR 4.0 TECHNOLÓGIAI KÖZPONT

A személyes látogatás során az érdeklődők egy rövid bemutatót kapnak a digitalizációs megoldásokról működés közben, az innovatí kutatás-fejlesztési központot kiscsoportban körbejárva.

 

A BME ipar 4.0 Technológiai Központ egy olyan innovatív kutatás-fejlesztési központ, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) keretein belül működik, és fő tevékenységi területei a digitalizáció, valamint az ipar 4.0 technológiák és alkalmazások kutatása, fejlesztése és bemutatása.

A központ célja, hogy segítse a hazai vállalkozásokat az ipar 4.0 technológiák hatékonyabb alkalmazásában, ezáltal a versenyképesség javításában.

 

A BME I. épületében 250m2-en található központban több mint 20 ipar4 mintaalkalmazás tekinthető meg működés közben, szemléltetve az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket.
Egyrészt egyetemi tanszékek által alap ipar4 technológiákból összeállított, ipari problémákra megoldást adó, működő makettek, másrészt ipari partnerek által biztosított, már a gyakorlatban is bizonyított,
meg is vásárolható ipar4 megoldások és termékek.

BME_sc1.jpg
BME_sc2.JPG
BME_sc3_edited.jpg

A TÁMOGATÓK TÁMOGATÁSA:
BESZÉLGETÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLŐ TANÁRI TAPASZTALATOKRÓL ÉS IGÉNYEKRŐL

TANÁRI SZÍNPAD

Te mit tartasz fontosnak pályaorientáció szempontjából? Mit várnak tőletek a szülők és a diákok a
pályaorintációval kapcsolatban? Mi az, ami nehézséget jelent? Vannak jól működő gyakorlataitok?
Miben lenne támogatásra szükségetek?
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a történeteiteket, az igényeiteket, a pályaorientációval
kapcsolatban felmerülő kérdéseiteket, hogy minél jobban támogatni tudjon titeket a HiSchool.
Szánjunk időt egymásra, tanuljunk egymástól!

WESZELY KINGA

a HiSchool iskolai kapcsolattartója, kommunikációs szakember, művelődésszervező,
média- és drámatanár

Weszely Kinga.jpg
bottom of page