A ChatGPT és a Fizikai Nobel-díj kapcsolata
Ma nem telik el nap anélkül, hogy valaki a mesterséges intelligenciát (MI) vagy a ChatGPT-t emlegetné. Ezt a trendet megvizsgálva van, aki szerint 2030-ra a világ energiafogyasztásának 20%-át az MI alapú megoldások fogják igényelni. Ahhoz, hogy ezt fejlődési ütemet fenn tudjuk tartani nem elég az algoritmusokat fejleszteni, hanem hatékonyabbá kell tenni a hardveres megoldásokat is. Ígéretes megoldás, hogy az idegrendszer inspirálta fizikai rendszereket építsünk, melyeknek működési elve közelebb áll a neurális hálózatok felépítéséhez, ezzel gyorsabbá tenni a működésüket és csökkenteni az energiafogyasztásukat. Az előadáson ebbe a kutatás-fejlesztési területbe, az ún. neuromorfikus számítástechnikába tekintünk bele a 2024-es fizikai Nobel-díj szemszögéből.
9:30-10:10
IB025
Természettudomány
BME I
Ismerd meg az előadót:
Fehérvári János Gergő
Fehérvári Gergő vagyok, fizikus. Korábbi tanulmányaimat nanotechnológia specializáción végeztem a Műegyetemen, jelenleg kooperatív képzés keretein belül írom a doktorimat az egyetemen és a Semilabnál. A fizikában nagyon szeretem, hogy az anyagi világ vizsgálati módszerein keresztül segít megtanulni racionálisan gondolkodni. Egy sikeres tudományos projekthez jó kérdést kell feltennünk, meg kell terveznünk a válaszadás útját az elvégzendő kísérletektől a következtetés levonásáig. Ez a folyamat segít a világ megértésében, miközben tisztánlátásra és alázatra is tanít. Munkámban különösen a mérések elvégzésének és kiértékelésének automatizációját élvezem. Szabadidőmben jógázni és utazni szoktam.